NECTAR ROUGE
50 ml – Extrait De Parfum – Uniszex
32 000 Ft
Fejjegyek
Mandarin, Vérnarancs, Lime, Bergamot
Szívjegyek
Jázmin
Alapjegyek
Pézsma, Szantálfa, Púder
Nectar Rouge – Amikor a fény lágyan olvad a színbe
A nap első fényei még játékosan táncolnak az ablakokon, miközben a levegő friss citrusos energiát áraszt: mandarin, vérnarancs, lime és bergamot vibráló szikrái nyitják a kompozíciót, mint a nap első, tiszta pillanata. A szívben a jázmin lágy, virágos fényként simul a citrusok tisztasága fölé, finoman melegítve a kontúrokat, miközben a nap aranya lassan telíti a teret. Az alapban a pézsma biztos, puha tartást ad, a szantál sima teste rendezett kontúrokat húz, a púderes lecsengés pedig hosszan, csendesen ragyog a bőrön — mint egy tökéletesen megkomponált, nyugodt reggel.
NECTAR ROUGE
A város szívében a délután nem múlik el, csak lassan karamellizálódik a fény. A levegő sűrű, mint a méz: minden mozdulatot beburkol, minden szót elnehezít. Az ablakokon át bíbor és arany csíkok vetülnek a falakra; a levegőben gyümölcsös édesség lüktet — mintha valaki narancsot hámozna a nap előtt.
A Nectar Rouge így érkezik: vérnarancs, lime és mandarin – nem harsányan, hanem szinte suttogva, mint amikor a napfény finoman végigsimít egy üveg szélén. A bergamot ad hozzá fényt: egyetlen penge, ami átvágja a délután sűrű melegét.
Aztán a város elcsendesedik. Az utcák mélyéről virágillat szivárog fel, lassú és érzéki. A jázmin nem friss, hanem meleg — mintha egy forró estébe oldódna, ahol a levegő és a bőr már nem különül el egymástól. A szívek ritmusa lassul, a hangok elmosódnak, és csak a lélegzet marad: puha, mézes, ragyogó.
Ahogy a nap teljesen beleoldódik a horizontba, az édes fény árnyékot vet. A pézsma finom lehelete átveszi az uralmat, a szantálfa puha teste megtartja a meleget, a púder pedig mindent elken, mintha a város arca hirtelen simává válna. Nincs már fény, csak ragyogás utáni fényérzet: az a pillanat, amikor a bőrön minden elcsendesül, de az illat még beszél.
A Nectar Rouge nem egy illat. Ez egy naplemente a testre írva — gyümölcsös fény, virágos hőség és selymes emlék.
Az édes nem cukros, hanem élő: mint egy utolsó csók a nap végén, amely után a levegő még sokáig nem tud dönteni, hogy fény legyen, vagy csönd.
Vélemények